Gardonyi Geza

Forras: Wikipedia. Oldalak: 28. Fejezetek: Egri csillagok, Gardonyi Geza Emlekmuzeum, A bor, Orszagos Gardonyi Geza Irodalmi Tarsasag, A lampas, Szunyoghy miatyankja, A lathatatlan ember, Ida regenye, Gardonyi Geza Emlekhaz, Em ke, Dsidsia, Isten rabjai, Deel, Csath, Gardonyi Tarsasag. Idezet: Gardonyi Geza (eredetileg Ziegler Geza; Gardony-Agardpuszta, 1863. augusztus 3. - Eger, 1922. oktober 30.) iro, kolt, dramairo, ujsagiro, pedagogus, a Magyar Tudomanyos Akademia tiszteleti tagja. A 19-20. szazadfordulo magyar irodalmanak nepszer segeben maig kiemelked alakja. Koranak sajatos figuraja, egyik irodalmi korhoz sem sorolhato tagja volt. Eletm ve atmenetet kepez a 19. szazadi romantikus, anekdotikus tortenetmeseles es a 20. szazaddal szulet Nyugat-nemzedek szecesszios, naturalista-szimbolista stiluseszmenye kozott. A palyafutasat 1881-ben nepiskolai tanitokent kezd, majd 1885 utan ujsagirokent folytato Gardonyi 1897 utan videki visszavonultsagban alkotott ( az egri remete"), szepiroi munkassaganak szentelve eletet. Palyajat folyamatos utkereses, tematikai es formai kalandozas jellemezte, prozairoi eletm ve ennek fenyeben harom korszakra oszthato. Az 1890-es evekben irt nepies hangvetel novellai es elbeszelesei hoztak meg szamara a kortarsak elismereset (Az en falum, 1898), de az utokor els sorban a szazadfordulot kovet evtizedben keletkezett tortenelmi regenyei reven ismeri (Egri csillagok, 1901; A lathatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908), illetve a magyar lelektani regeny korai darabjainak szerz jet tiszteli szemelyeben (Szunyoghy miatyankja, 1913; Ida regenye, 1920). Bar kolt i es dramairoi munkassaga kevesbe bizonyult maradandonak, szinten jelent s. Az 1900-as evekben a szorakoztato celu nepszinm vek klisein tullepve...