Magyarázat az Európai Unió közbeszerzési jogához

A közbeszerzési törvény első, 1995-ben megjelent változata is az európai uniós jogfejlődés eredményeinek átvételével készült. Ezért a közbeszerzési törvény minden alapvető jogintézménye uniós eredetű. A kiadvány - egy az európai uniós intézményrendszert és jogforrási struktúrát bemutató elméleti áttekintés során – elemzi az irányelvek minden fontosabb intézményét és az ezekkel lényegében megegyező közbeszerzési nemzeti jogintézményeket (például a törvény alanyi hatálya, azaz ki minősül ajánlatkérőnek, a törvény tárgyi hatálya, azaz mi minősül beszerzésnek, a minőségi kiválasztás szempontjainak meghatározása, a bírálat, eljárástípusok, szerződésmódosítás stb.). A kiadvány elemzi az Európai Bíróság elmúlt 30 évének legfontosabb döntéseit, azokat is, amelyek jó része az úgynevezett historikus jogalkotás keretében született és magyar nyelven nem hozzáférhető. A kiadvány nem csupán a jelenleg még hatályos 2004-es irányelv-generációt elemzi, hanem feldolgozza a 2014-es irányelveket is, amelyeket a nemzeti jogalkotónak 2016 tavaszáig kell átültetnie. Az új irányelvek nem csupán kodifikálták az Európai Bíróság elmúlt 10 évének esetjogát, hanem lényegi újításokat hoztak a jogfejlődésben. A kiadvány megvilágítja az új irányelv-generációk keletkezésének hátterét és ezáltal elősegíti a nemzeti közbeszerzési jogot alkalmazók munkáját is.